Content
Ebben a modellben is van teleobjektív, de ez csak 2x optikai nagyításra képes (46 mm ekvivalens) az 50 MP-es érzékelőjével. Az ultraszéles kamera az adatok alapján pontosan ugyanaz, ahogy az előlapi kamera is megegyezik. A 15T-ből kimaradt a 8K-s videórögzítés lehetősége, de a HDR10+ és a 10-bites app wildsino kaszinó LOG videók felvételére képes akár 4K-ban, 60fps sebességgel. Automata módban 60 és 120 Hz között váltogat a telefon, a 144 Hz-et külön lehet bekapcsolni, bekapcsolásával viszont mindig 144 Hz-re állítva dolgozik a panel, akkor is, ha statikus kép jelenik meg rajta, ami az üzemidő szempontjából nem annyira ideális.
Itt egy pár fotó az iPhone 17 sorozatról
Van NFC is, alapértelmezettként a Google Wallet telepítve is van, mint tárca a fizetésekhez. A Wi-Fi kétsávos és támogatja a Wi-Fi 6 (802.11a/b/g/n/ac/ax) szabványt két sávon, navigálni pedig GPS, AGPS, LTEPP, SUPL, GLONASS és Galileo rendszerek segítségül hívásával tud a mobil, a helymeghatározása gyors, megvan az egyméteres pontosság másodpercek alatt városi környezetben. USB-C porton 2.0-s adatátviteli rátával számolhatunk és lehetséges a DisplayPortként történő használata, a Ready For ezt ki is használja a kábeles működéshez, de a Miracaston keresztül tökéletesen megy egyébként vezeték nélkül is a dolog. Az adatmásolás ugyanakkor lassabb kicsit, mint például az Edge 30 Fusion nyújtotta 3.1-es USB-C csatlakozón keresztül, de jó hír, hogy a dobozban kapott kábel videójel átvitelére is képes.
A dbrand is tokot mutat az iPhone 17 Próhoz
A kamerák dizájnja kicsit iPhone-os, kicsit Honor X8b-s, mindenesetre talán ez az első olyan felsőbb kategóriás mobil, ami a vakut kameragyűrűbe rejti. A lencsék kiemelkedése nincs olyan széles, hogy tok nélkül sík felületen ne billegjen még tőle a telefon, de a gyári védővel ez orvosolható. A jobb szélen a bekapcsológomb integrált ujjlenyomat-leolvasóval, mely pontos, gyors és megbízható, felette a hangerőszabályzó gombok. A keret tetején mikrofon, infravörös port a Mi Távirányító alkalmazáshoz, mellettük pedig egy 3,5 mm-es audio csatlakozó, melyen keresztül mehet az FM-rádió is. Kategóriaátlagot tekintve semmi különös nincs az előlapi kamerában, a két látószöggel játszva több ember is elfér akár a képen, a portré mód pedig ügyesen mossa el a hátteret, ha igényeljük. Van mindenféle szépítő funkció és egyéb virtuális maszk, amit magunkra lehet aggatni, a képek ezek kikapcsolásával készültek, némi szépítés gyárilag van a szoftverben.
Látványosabb a kamerasziget széleinek lekerekítése, illetve a hátlapi dizájn, ami a tesztre kapott lila modell esetén több árnyalatból állt össze. Ritkán van olyan, hogy nem tudunk belekötni egy készülékbe, és az a helyzet a Motorola Edge 40-nel, hogy ha akarnánk is, nagyon nehezen találnánk rajta fogást. Nem szó szerint, a műbőr hátlap ugyanis remek tapadást biztosít, alatta pedig elfért a vezeték nélküli töltéshez igényelt hardver, amit tavaly hiányoltunk több Edge 30-ból is. De az van, hogy ez egy remekül összerakott telefon, nagyjából mindent megad az átlagos felhasználó igényeinek. Remek a kijelző, vannak sztereó hangszórók, az UFS 3.1-es tárhely gyors és nálunk egyből 256 GB jár belőle.
Pixel Stand vezeték nélküli töltő használata esetén viszont már a 9 Pro van előnyben, az 21 wattot, míg a sima 9-es 15 wattot képes fogadni. Mindkét mobil egységesen támogatja a vezeték nélküli visszatöltést, itt a teoretikus maximum 5 watt, a gyakorlatban 1,5 és 2 W között adtak le a telefonok. Van napfény-mód, olvasómód, állítható a színhőmérséklet, tudunk ütemezni sötét témát a HyperOS-en, van érintésre tíz másodperces időre megjelenő mindig éber kijelzés.
Ez a legerősebb Redmi mobil jelenleg
A vékony keret csapott éleket kapott, jobb oldalán bekapcsoló és hangerőszabályzó gombok, bal oldalon csak antennakivezetések vannak. Felül egy mikrofon és egy Dolby Atmos felirat, alul pedig nanoSIM-tálca, 2.0-s USB Type-C csatlakozó és egy médiahangszóró, melyet kiegészít a sztereó hangzáshoz a kávában elrejtett beszédhangszóró. Mindössze egy nanoSIM-et fogad a telefon, mellé viszont adott a programozható eSIM használatának lehetősége, így egyszerre két kártyával is megy a mobil. Az kicsit szomorú, hogy a microSD bővíthetőség elmaradt, de az európai modellek színtől függetlenül 8/256 GB-os kiszerelésben jönnek, ebből pedig első bekapcsolás után 14 GB-ot foglal el a rendszer. A kamerarendszerben változás, hogy a Sony érzékelőt az OmniVision és a Xiaomi közös fejlesztésű Light Fusion 800-a váltja a főkamerában. Elődjéhez hasonló méretű 1/1,55”-es érzékelő 50 MP felbontással, f/1,7-es blendével és optikailag stabilizált lencsékkel.
Meg az, hogy egyelőre ütemterv sincs arra vonatkozóan, hogy Magyarországon mikor lesznek elérhetők. Médialejátszóként az iPhone alapértelmezetten az Apple Music és Apple TV szoftvereket biztosítja, de az App Store-ból tölthetünk le saját igényeinknek megfelelőt. Az SVoD szolgáltatók HD-ban és HDR-ben képesek lejátszani tartalmaikat a telefonon, támogatott a HDR10, HLG, a Dolby Vision és az Apple Spatial Audio térhatású hangzás. Az EU által kötelezővé tett változtatásokból annyit észlelhet a vásárló, hogy az iPhone első beállításakor az iOS felajánlja az alapértelmezett böngésző és keresőmotor kiválasztását hasonlóan az Android rendszerekhez. De egyáltalán nem rágják a felhasználók szájába, hogy külső alkalmazáspiacok telepítése megengedett, vagy hogy lecserélhető az alapértelmezett alkalmazások egy része.
Megtévesztő lehet a hardver, a telefonban dolgozó MediaTek Dimensity 8020 ugyanis papíron idén áprilisi lapka, de gyakorlatban egy 2021-es szett (Dimensity 1100). A MediaTek nevezéktanának változtatásairól ebben a cikkben írtunk, a 8020 és az 1100 közti különbségek pedig nem létezők, így a különféle tesztprogramok is hol ennek, hol annak ismerik fel a TSMC 6 nanométeres nodejain készülő lapkát. Hívjuk bárminek is, a 64-bites CPU összesen nyolc magot dolgoztat, ezek közül négy Cortex-A78 akár 2,6 GHz-es órajellel, négy pedig takarékosabb Cortex-A55 2 GHz-en. A GPU egy ARM Mali-G77 MC9, támogatott az LPDDR4x típusú memória, ebből 8 GB került a telefonba, UFS 3.1-es tárhelyből pedig 256 GB. Méréseink szerint átlagosan 3,95 GB memóriát használ a telefon, kevésnek soha nem érződik, több program futhat egyidejűleg és még az asztali megjelenítést lehetővé tevő Ready For szoftver is megy kellemesen gyorsan. A hátlapi üvegből kiemelkedik négy gyűrű, ezek közül háromban kamera van, egyben pedig a LED villanó.
A készülékház 152,8 x 72 x 8,5 milliméter, a Pixel 9 viszont egy grammal könnyebb (198 vs. 199 gramm). Mégis az van, hogy a Pixel 9 Pro karcsúbbnak tűnik, erre rásegíthet a fényesre csiszolt alumínium keret a matt helyett, de inkább az, hogy a 6,3 hüvelykes kijelző körüli kijelzőszegély keskenyebb minden oldalon 1-1 milliméterrel. Így míg a Pixel 9 megjelenítőjét téglalapként vizsgálva az oldalak hossza 64 és 145 milliméter, addig a Pixel 9 Pro esetén ezek az értékek 66 x 147 milliméteresek. Az Android 15-re épülő One UI 7-es rendszerre bootol a telefon a dobozból kivéve, a Samsung pedig azt ígéri, hogy hét évig (2032-ig) fog szoftverfrissítéseket és biztonsági javításokat küldeni a telefonra.
Négy szín közül lehet választani, a fekete, a magenta és a zöld műbőr, a kék pedig üveg hátlappal jön, előbbi három mérete 158,43 x 71,99 x 7,58 milliméter, az üveg változat egytized milliméterrel vékonyabb. A telefon karcsúnak tűnik, ezt elősegítik az ívelt szélek, a vékony homokfújt alumíniumkeret mégsem csúszik, a műbőr változaton legalábbis. A ház szimmetrikusnak mondható, a 6,55”-es kijelzőt milliméteres káva veszi közre, az előlapot pedig egyedül a 32 megapixeles szelfikamera zavarhatja meg kicsit, mely felül-középre lyukad a pOLED panelbe. A hátlap egész minimalista, két kamera emelkedik ki a bal felső sarokban, mellettük LED villanó és színszenzor, középen pedig a cég logója.